Ha papíron nem is, de gondolatban mindenkinek van egy bakancslistája. Van, akinek csak egy-két tétel van rajta, és van, akinek oldalnyi vágya van. Én úgy döntöttem, hogy nyilvánossá teszem a bakancslistámat, és itt is van az egyik tétel róla.

Átúszni a Balatont!

Idén nyáron pont akkor voltunk lent a Balatonon, amikor megrendezték a Balaton átúszást. Sajnos már késő volt jelentkezni rá, ugyanis a rendezvény körülbelül akkor kezdődött el, amikor én felébredtem és mire odaértem volna a verseny indulóhelyszínére már rég le lett volna zárva a jelentkezés. Így úgy döntöttem, hogy jövő nyáron megpróbálkozom vele.

Az úszás már kicsi korom óta az szenvedélyeim közé tartozik. Már rengeteg versenyen vettem részt, így nem állnak tőlem távol a hosszabb távok sem, sőt! A hosszú távok a kedvenceim mind futásban, mind úszásban. Nem csoda, hogy a bakancslistám egy másik pontjá(ai)t a félmaraton, a color run és egyéb futások teszik ki.

 

Megosztás a facebookon

A #Kipróbáltam bejegyzések a nevükhöz híven, olyan dolgokról fognak szólni, amelyeket teszteltem. A legelsőben egy arcpakolásról írok, amelyet nagyon egyszerű elkészíteni. A hozzávalók szinte biztosan megtalálhatók a konyhádban.

Van egy online blog, ahová az egyik szerkesztő videókat rak föl, sminkelési tippekkel és egyéb fincsiséggel... Ott találtam rá erre az arcpakolásra, amelynek - állítólag - az a célja, hogy eltüntesse a pattanásokat, és szép sima bőrünk legyen. Mivel most épp volt egy pár pattanásom, gondoltam, hogy kipróbálom. El is készítettem a csoda kencét - amelynek a "receptjét" a bejegyzés végén megtaláljátok -, és teljesen fellelkesültem, hogy végre egy olyan arcpakolás, amelyhez a hozzávalók meg is találhatók itthon. Persze nem vártam én, hogy egyből az első használat után eltűnjenek a pattanásaim. A kence szaga már önmagában elég volt nekem ahhoz, hogy kétszer meggondoljam, felkenjem-e az arcomra. Végül meg tettem, mert azért nem szerettem volna kidobni.

Eleinte semmit nem éreztem, majd hirtelen az arcom, mintha elkezdett volna forrósodni. Na nem úgy, hogy fájt volna, inkább kellemes volt. De amikor az az élesztős maszlag elkezdett megdermedni az arcomon, és boci szemeim lettek, mert felülről és alulról is húzta a bőrömet, na akkor úgy döntöttem, hogy leszedem. Az online blogon az a bizonyos szerkesztő azt mondta, hogy langyos vízzel óvatosan dörzsöljük le ÓVATOSAN az arcunkról, ha az előbb leírtakat érezzük. Aha... A probléma ott kezdődött, hogy én hiába dörzsöltem óvatosan, a pakolás sehogy sem akart lejönni. Úgy döntöttem, hogy megpróbálom egy kicsit erőteljesebben. Akkor már kisebb darabokban elkezdett lemállni az arcomról, DE! csak néhány helyen. Az volt az a pillanat, amikor feladtam. Egy popsitörlővel dörzsölgettem az arcomat, amíg olyan vörös nem lett, hogy jobban hasonlítottam egy paradicsomra, mint valami selymes arcú lányra.

Összegezve: Teljesen nyugodt lélekkel kijelenthetem, hogy az életben soha többé nem próbálkozom meg ezzel az arcpakolással, mert - számomra - nem éri meg. Aznap este amikor leültem a gépem elé, hogy megnézzek egy jó filmet, akkor csak úgy potyogtak le, az arcomon maradt pakolás megszáradt darabjai. Lehet, hogy én nem csináltam valamit jól, de az már biztos, hogyha rajtam múlik, akkor soha nem fogom megtudni...

Az élesztős-mézes arcpakolás hozzávalói: (1 főre)

10 g élesztő

méz

Elkészítés:

1. Egy kis tálba tegyük bele a 10 g élesztőt.

2. Mártsuk bele az ujjunkat a mézbe, és próbáljuk meg összekeverni az élesztővel (az ujjunkat használjuk!)

3. Ismét mártsuk az ujjunkat a mézbe, majd ezt is keverjük össze az élesztővel. Ekkor már az élesztő feloldódik, és folyékony állagú lesz a keverékünk.

Vigyázzunk, hogy ne legyen túl folyós! Ha kész a pakolás, kenjük fel az arcunkra.

Megosztás a facebookon